Az előadás során Jay Havens, mohawk művész és oktató, betekintést nyújt saját kulturális és művészeti hátterébe, valamint a kanadai őslakosok, főként a Hodnoshoni (Irokéz Konföderáció) történetébe és hagyományaiba. Megismerjük a helyi földrajzi múltat, a Haldimand-telek történetét, és a régióban élő népek együttélésének, konfliktusainak, meneküléseinek összefüggéseit.
A művészi látásmód és az installációk bemutatásával Havens kitér arra is, hogyan integrálja az őslakos tudásépítés módszereit a modern művészeti és díszlettervezési folyamatokba. Példákon keresztül ismerteti, miként kapcsolja össze a hagyományos motívumokat — például a kosárfonást, a maszk- és bábkészítést — új anyagokkal, modern témákkal és köztéri műalkotásokkal, hogy párbeszédet kezdeményezzen a múlt és a jelen között.
Kiemelt hangsúlyt kap az „egység a szívekben és elmékben” gondolata: ennek történelmi és szimbolikus jelentősége, valamint az együttműködés értéke, amely mind őslakos, mind kortárs környezetben irányt mutat. Emellett szó esik az intézményi földterület-elismerésekről, a földjogok történetéről, a szerződéses kapcsolatok bonyolultságáról, továbbá a kulturális örökség oktatásának, a megbékélés és kölcsönös megértés fontosságáról.
A beszélgetés során felvetődnek a kollektív emlékezet, a hagyományos művészeti technikák és a modern identitás kérdései is, hiszen a művészi alkotások közvetlen hatását közösségi terekben, színházban és köztereken érzékelteti. A közönség kérdései révén további témák is előkerülnek, mint a modellezés, az őslakos diplomácia, vagy éppen a humor és a tanítás szerepe a művészetben és a közösségépítésben.
