Az ukrajnai konfliktusban az OSINT, vagyis a nyílt forrású hírszerzés új stratégiákat és lehetőségeket nyitott meg. A szereplők részletezik, hogyan segítik az ukrán katonai és civil hatóságokat műholdképekkel, amelyeket különböző régiókra és konkrét célokra biztosítanak – például a Fekete-tenger, Belarusz vagy Oroszország mélyebb területei felé is.
Különböző etikai és jogi dilemmák is felmerülnek: mennyire válik egy technológiai cég aktív résztvevővé a konfliktusban, ha egy országot támogat? Az interjúalany hangsúlyozza, mennyire fontos az átláthatóság, a számonkérhetőség, és hogyan próbálják felelősen kezelni az ilyen típusú adatmegosztást, különösen érzékeny helyzetekben.
Tárgyalják, hogy az információs előnyt hogyan lehet kiaknázni, amikor az egyik fél hagyományos, katonai erőfölényben van. A technológiai fejlődés tempója és a szabályozás lemaradása is fókuszba kerül: a gyorsan változó technológiai környezetben a vállalkozók felelőssége is kiemelt.
Téma a műholdhálózatok sebezhetősége és ellenálló képessége is. Felvetődik, hogy a decentralizált, nagy számban rendelkezésre álló műholdak miként ellenállóbbak a kibertámadásokkal szemben – rámutatva a Starlink és más rendszerek szerepére az aktuális konfliktusban. Végül egyes cégek médiahadjárat és kibertámadások célpontjává válhatnak pusztán azért, mert bizonyos országok támogatását választják.
