A földtörténet során számos rendkívüli állatfaj tűnt el, amelyek emlékét csak fosszíliák őrzik. Különösen izgalmasak azok a leletek, amelyek mumifikált formában, kivételesen jó állapotban megőrizték az egykori élőlények testének puha részeit is.
A videó bemutatja, hogyan keletkezhetnek ezek a fosszilis „múmiák”, valamint azt is, hogy a tudósok mikor használják informális értelemben a „múmia” kifejezést ezekre az ősi leletekre. Az ilyen kivételes maradványok gyakran egyedülálló betekintést engednek az állatok életmódjába, külsejébe és evolúciós kapcsolataiba.
Példaként említésre kerül egy több mint 34 millió éves kétéltű béka, amelynek puha szövetei és csontváza is közel teljesen fennmaradt. A Kersy foszforitokban talált leletek hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megismerjük a környék ősi ökoszisztémáját és a foszforitban való megőrződés mechanizmusait.
Szintén részletesen foglalkozik a videó a híres Edmontosaurus-múmiákkal, melyek révén feltárul a dinoszauruszok bőrének szerkezete, skálázottsága, és olyan kérdések merülnek fel, mint például a test felületi részleteinek megőrződése, a ragadozók vagy természeti körülmények szerepe a mumifikálódásban.
Az előadásban szó esik olyan különleges fosszíliákról is, mint a Lystrosaurus példányai, amelyek a földtörténet legnagyobb kihalási eseményét élték túl, illetve további dinoszaurusz-múmiákról, amelyeket Észak-Amerikában találtak. Felvetődik, hogy ezek az extrém állapotú leletek milyen környezeti, kémiai vagy biológiai folyamatoknak köszönhetik fennmaradásukat.
Végül a videó vizsgálja a lelethelyek jelentőségét, a természeti katasztrófák, például az aszteroida becsapódás utáni rétegekben talált múmiák keletkezésének körülményeit, illetve a tudományos vitákat és új kutatási irányokat is megemlíti ezekkel kapcsolatban.
