Az ősi borostyánkövek lenyűgöző részletességgel őrizték meg az évmilliókkal ezelőtt élt állatok maradványait, lehetővé téve, hogy a tudomány betekintést nyerjen a dinoszauruszok korának élővilágába. A kutatók egyre furcsább leleteket fedeznek fel: vízben élő állatok, apró hüllők, valamint madárszerű dinoszauruszok épségben fennmaradt testrészei is előkerültek a Mianmarban talált borostyánban.
Egészen váratlan megőrzések is napvilágra kerültek, például egy 99 millió éves édesvízi rák személyében, amely egy új fajt képvisel, és jelentős információkat árul el a rákok evolúciós múltjáról. Emellett leírásra kerül több, kivételesen jól konzerválódott levél- és gyíkfosszília, amelyek részletesen megmutatják az egykori pikkelyek, csontok és egyéb anatómiai jellemzők elrendeződését.
Különös meglepetést okozott egy borostyánba zárt pókféle, amelynek morfológiája teljesen új jellemzőkkel bővítette a tudósok ismereteit, illetve egy ammonitesz fosszíliája, amely tengeri eredete ellenére valahogy mégis bekerült a fák gyantájába — a kutatók ezt erős áradásokkal vagy a tengerpart közelségével magyarázzák. Ugyanebben a kompozit borostyánban további tucatnyi különböző élőlény található, köztük rovarok, szárazföldi rákfélék és tengeri csigák.
Ezenkívül találtak néhány hihetetlenül részletesen fennmaradt bébi dinoszauruszszárnyat is, amelyek tollszerkezete, karmok és bőrszövetek 3D-ben vizsgálhatók, és lenyűgöző adatokat szolgáltatnak az ősi szárnyas dinoszauruszok fejlődéséről. A borostyánok így nemcsak az ősi élővilágról mesélnek, hanem újraírhatják a korábbi tudományos elképzeléseket ezekről a rejtélyes fajokról.
Végül szó esik a mianmari borostyánlelőhelyek kutatásának etikai dilemmáiról is, hiszen az ásatásokat körülvevő politikai és emberi jogi problémák komoly vitákat váltottak ki a tudományos közösségben.
