Több mint 2 millió éves DNS-t sikerült kivonni Grönland fagyott talajából, amely egy eddig ismeretlen, elveszett ökoszisztémára derített fényt. Ez a felfedezés kétszeresen túlszárnyalta a korábbi legidősebb ősi DNS-leleteket, és biológiai lenyomatot hagyott egy olyan korszakról, amikor Grönland ma elképzelhetetlenül zöld volt.
A tudósok hosszú évekig tartó kutatásai során fejlett módszerekkel olyan környezetből gyűjtöttek DNS-mintákat, ahol az időjárás, a hőmérséklet és a nedvesség megőrizte az örökítőanyagot. Ezek a minták több mint 135 különböző növény- és állatfaj genetikai nyomait tárták fel, köztük olyan fajokat is, amelyekről eddig semmilyen lelet nem utalt jelenlétükre a térségben – például a mastodonokat.
Egyedülálló arktikus-temperált keverékű erdők, páratlan növény- és állatvilág, valamint soha korábban nem tapasztalt genetikai alkalmazkodási mechanizmusok rajzolódnak ki ebből a DNS-archívumból. A kutatók most azt vizsgálják, hogy ezek közül néhány ősi gén akár a jövő mezőgazdaságában is szerepet kaphat, például ellenállóbb növények nemesítésekor.
Érdekes kérdések merülnek fel: vajon lehet-e múltbeli génmódosítások segítségével felkészíteni a növényeket a klímaváltozás kihívásaira? Mennyiben segíthet nekünk a régmúlt ökoszisztémáinak genetikai képlete a mai élővilág alkalmazkodásában?
