Az emberi evolúció egyik legizgalmasabb és legtöbbet kutatott területe az, hogyan alakultak át ősi elődeink mai formánkká, miközben Földünk szinte minden kontinensét meghódítottuk. A genetikusok és paleoantropológusok az elmúlt tizenöt évben rendkívül izgalmas felfedezéseket tettek, köztük egy eddig ismeretlen emberfaj létezéséről, amely viszonylag nem is olyan rég tűnt el, és ősi emberekkel keveredve továbbörökített néhány genetikai vonást.
A neandervölgyi és a gyeniszovai emberek története immár ismert, de az újabb genetikai nyomok arra utalnak, hogy ezek és a modern emberek ősei is keveredtek még ismeretlen, úgynevezett „szuperarchaikus” emberekkel. Ezek az ősi, csak genetikailag kimutatható „szellem” emberfajok jelentős mértékben befolyásolták az emberi genomot, különösen Ázsia és Óceánia lakosságának körében.
Kutatások szerint ezek a szuperarchaikus csoportok már akár kétmillió évvel ezelőtt is elkülönültek a fő emberi vonaltól. Valószínű, hogy a legelső Afrikát elhagyó emberfélék, például a Homo erectus, lehettek ezen ősi keveredések főszereplői, akik aztán évezredekkel később találkoztak a később érkező, fejlettebb embercsoportokkal. A fosszilis leletek és a genetikai adatok azonban egyaránt izgalmas kérdéseket vetnek fel e fajok pontos kilétéről, életükről és arról, hogy mennyire hatottak a mai emberek genetikájára.
Foglalkoznak a videóban továbbá a délkelet-ázsiai szigeteken felfedezett, különleges, kistermetű emberfajok rejtélyeivel is, mint például a Homo floresiensis és a Homo luzonensis, akik hosszú időn át, a modern emberekkel párhuzamosan éltek. Ugyanígy előkerül egy dél-afrikai felfedezés, a Homo naledi, melynek maradványai meglepően fiatalok. Több lehetséges értelmezés is felmerül ezeknek az archaikus embereknek a szerepéről az evolúcióban és a mai genomokban.
Végül részletesen elemzik, hogy a legújabb kutatások szerint az emberi evolúció nem egy egyenes vonalú fejlődési lánc, hanem inkább egy összetett, „bokros” rendszer, ahol sok eltérő embercsoport keveredett egymással, így alakítva ki a ma ismert emberi biológiai sokszínűséget.
