Az Egyesült Államokban egy plasztikai sebész, Dr. Elizabeth Potter saját műtéti központot alapított Austinban, hogy mellrákos nők számára végezzen helyreállító műtéteket. Bár a szükséges szaktudása és infrastruktúrája adott, az egészségbiztosítókkal való együttműködés komoly akadályt jelent számára.
A szakember egy vírusként terjedő videóban fejezte ki csalódottságát amiatt, hogy egy nagy biztosítótársaság, a UnitedHealthcare, nem vette fel központját a hálózatába, így sok páciens számára elérhetetlenné váltak a szolgáltatásai. Közben többször is úgy érezte, a biztosítók nemcsak elutasítják, hanem mintha büntetnék is, amiért nyilvánosan szót emelt a rendszer problémái ellen.
A történet során felmerülnek kemény kérdések: valóban büntetik a biztosítók azokat az orvosokat, akik kritikát fogalmaznak meg? Milyen hatással van egy biztosítói hálózatból való kizárás egy egészségügyi vállalkozás életképességére? Hogyan próbálják meg az orvosok és páciensek támogatni egymást ilyen helyzetekben?
A riportban iparági szakértők és egy szerződéses tárgyalásokat segítő cég vezetője is megszólalnak, akik azt hangsúlyozzák: a biztosítók döntései gyakran tárgyalások kiindulási pontjai, nem ritkán azonban a kis szolgáltatók hátrányba kerülnek. Az ügy arra is rávilágít, milyen pénzügyi áldozatokkal járhat, ha egy egészségügyi vállalkozás kizárul a biztosítói hálózatból, és mi motiválja az orvosokat a kitartásra.
