Az elmúlt hetekben a globális energiapiacokat alapjaiban rengette meg az iráni háború, és ennek többek között Oroszország lett a legnagyobb haszonélvezője. Az energiaválság mélyülése, a Hormuzi-szoros lezárása, valamint a közel-keleti olaj- és gázkitermelés leállása váratlanul hatalmas áremelkedést okozott – a Brent olaj hordónkénti ára 2022 óta először lépte át a 100 dollárt.
Miközben a Kreml korábban súlyos pénzügyi gondokkal és exportkorlátozásokkal küzdött, most az orosz energiaárak ismét emelkednek, külföldi bevételei nőnek, sőt, egyes országok – például India – prémium áron vásárolnak tőle olajat. Összességében ez a fejlemény merőben más tárgyalási pozícióba helyezi Oroszországot, és megváltoztatja a globális erőviszonyokat.
Az Egyesült Államok részéről is szokatlan fordulat figyelhető meg: a szankciók ideiglenes enyhítése is felmerül, hogy stabilizálják a világpiaci árakat. Az európai döntéshozók pedig újragondolhatják a jövőbeni orosz gáztilalmakat, mert a katari LNG termelés megszűnésével óriási hiány keletkezett.
Felmerülnek kérdések: Meddig maradhat a Hormuzi-szoros zárva? Hogyan profitál hosszú távon Oroszország a konfliktusból, és milyen politikai lépésekre kényszerülhet a Nyugat? Milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek a mostani energiakrízisnek Európára és a fejlődő gazdaságokra?
