Oroszország és a kriptovaluták viszonya jelentős változásokon megy keresztül, miközben a szabályozások fokozódnak, és egyes szereplők kivételezett hozzáférést kapnak. A magánemberekre és a vállalkozásokra kirótt súlyos bírságok szigorítják a szabályokat, ugyanakkor a gazdagabb rétegek számára egy kísérleti szabályozás lehetővé teszi a kriptovaluták használatát.
Felső körökben is komoly viták folynak arról, hogy a decentralizáció és a digitális választás új eszközei milyen mértékben segíthetik a társadalmi változásokat. Bemutatásra kerül egy ukrán startup, amely digitális szavazást kínál, megkerülve a cenzúrát és biztosítva a választók anonimitását.
Nemzetközi példák, például Iránban és Grúziában, is felhasználják ezeket a digitális demokratikus eszközöket, amelyek új irányokat mutatnak az online politikai részvételben. Az Ethereum hálózat és a stabilcoinok egyre meghatározóbb eszközzé válnak ebben a folyamatban, ugyanakkor az orosz állam a digitális rubel bevezetésére koncentrál.
Izgalmas kérdések merülnek fel: kik lesznek az új digitális pénzügyi rendszer haszonélvezői, milyen mértékben lesz képes a társadalmi változásokat ösztönözni egy decentralizált kriptovilág, és mennyiben lesz képes szembeszállni a jelenlegi hatalmi berendezkedéssel?
