Oroszország napjainkra egyre nagyobb kockázatot vállal külpolitikai lépéseiben, úgy érzékelve, hogy konfliktus áll fenn a Nyugattal. Ez a fokozott kockázatvállalás időnként a provokáció határáig is elmegy. Ugyanakkor tapasztalatok mutatják, hogy időnként visszafogják magukat, amikor valódi eszkaláció veszélyét érzékelik.
Külön érdekesség, hogy Kína jóval óvatosabb és számítóbb, ezért nincs szoros szövetség Oroszország és Kína között. A videó rávilágít arra, hogy a Nyugat nehezen tud hatékonyan fellépni az ilyen típusú, rendszertelen és nehezen tetten érhető orosz akciók ellen, amelyek növekvő gyakorisággal kerülnek felszínre Európában, például kiber- vagy szabotázsakciók és politikai beavatkozások formájában.
Érdekes kérdés, hogyan érzékeli Oroszország a saját helyzetét: az ország vezetése ostromlott várként tekint magára, úgy véli, a Nyugat új típusú hibrid hadviselést folytat ellenük – például Ukrajnán keresztül. Miközben a nyugati társadalmak inkább védekező pozícióban vannak, Oroszország abból indul ki, hogy az ellenség máris aktív.
A konfliktus folyamatosan mozog a béke és a háború bináris ellentétpárja között, a valóság inkább egy folyamatosan változó intenzitású szürke zóna. A társadalmi manipuláció, a dezinformáció és különféle provokációk által Oroszország megpróbálja gyengíteni, megosztani és zavarba hozni a Nyugatot, miközben saját mozgásterét szélesíti.
