Növekvő gyakorisággal és intenzitással sértik meg orosz drónok, harci repülőgépek és felderítő gépek a NATO-tagállamok légterét. Ez aggodalmat kelt a szervezetben, miközben az ellenlépések súlyos diplomáciai és katonai következményekkel járhatnak.
Szeptemberben sorra követték egymást az incidensek: tucatnyi orosz drón hatolt mélyen Lengyelország területére, röviddel később Románia jelentett légterébe tévedt orosz pilóta nélküli járművet, majd Észtország felett időzött három orosz katonai repülőgép. Mindeközben Németország vadászgépeket emelt a levegőbe, hogy egy azonosítatlan orosz felderítő gépet tartson távol a Balti-tenger fölött, Dániában pedig több drónt észleltek, köztük a fő katonai repülőbázisuk felett is.
Elemzők szerint Oroszország célja lehet, hogy tesztelje a NATO eltökéltségét, és elbizonytalanítsa Európát abban, mennyire támogatja tovább Ukrajnát. Emellett felmerül, hogy a katonai szövetség visszafogott válaszai akár növelhetik is a későbbi eszkaláció veszélyét, míg az azonnali erőteljes lépések – például orosz gépek lelövése – éles konfliktushoz vezethetnek.
A tagállamok konzultációkat kezdeményeztek, ám mindeddig óvatosabb megközelítést választottak. A kérdés az, hogyan és milyen eszközökkel védhetik légterüket, miközben számolniuk kell a védekezés magas költségeivel és készleteik gyors apadásával többek között a drónok elleni védekezés során. A szakértők szerint az egyik legnagyobb kihívás annak felmérése, hol húzódik a politikai akarat és a tényleges fellépés közötti határ.
