Az északi-sarki hatalmi harc középpontjában egy szűk öböl, a Kola-öböl áll, amely kulcsszerepet játszik Oroszország arktiszi stratégiájában. Innen indulhat bányászat, export, vagy akár katonai csapás is, miközben a térség egyre inkább a globális figyelem középpontjába kerül az olvadó jég miatt.
Különféle katonai létesítmények és az egyik legnagyobb jégtörőflotta teszi lehetővé, hogy Oroszország meghatározó szereplő legyen mind gazdasági, mind katonai szempontból. A Kola-öbölben található a térség legnagyobb kereskedelmi kikötője, és csupán néhány mérföldre onnan működnek rejtett, nukleáris meghajtású tengeralattjárók.
A geopolitikai feszültségek kiéleződése mellett érdekes kérdések vetődnek fel: milyen mértékben képes Oroszország megvédeni érdekeit, hogyan változik a katonai jelenlét, és miként alakítják a kereskedelmi útvonalakat a térségben megjelenő új szereplők, mint például Kína? A kettős – civil és katonai – infrastruktúra kiépítésével Oroszország hosszú távra rendezkedik be, miközben a térség más országai is keresik az arktiszi jelenlét lehetőségét.
Mindezek mellett hangsúlyos a nemzetközi érdekütközés, a szomszédos NATO-tagállamok reakciója és az új kereskedelmi utak gazdasági, illetve biztonságpolitikai jelentősége. A kérdés már nem az, hogy lesz-e feszültség az Északi-sarkvidéken, hanem inkább az, mikor és milyen formában jelenik meg a konfliktus, illetve ki tudja jobban befolyásolni az eseményeket ebben a gyorsan változó régióban.
