Komoly jogi és nemzetközi aggályok merültek fel az Egyesült Államok orosz dízelimporttal kapcsolatos ügylete körül. Számos amerikai vállalat ódzkodik attól, hogy részt vegyen az orosz dízel behozatalában, mivel félnek a potenciális jogi következményektől és törvényi szankcióktól. Az orosz energia behozatala tilos mindaddig, amíg az orosz-ukrán háború folytatódik, és Oroszország továbbra is veszélyt jelent a NATO tagjaira.
Közben nagy hullámban zajlanak ukrán dróntámadások Oroszország ellen, fontos infrastrukturális célpontokat, például olajfinomítókat és hidakat érnek találatok. A konfliktus új szintjét jelenti, hogy mindkét fél egyre fejlettebb technológiákat vet be. Felmerülnek kérdések az orosz-ukrán határon kialakult helyzetről, valamint arról, hogy meddig tudja Ukrajna fenntartani jogi igényét az elfoglalt területekre.
Észtország súlyos vádakat fogalmaz meg Oroszországgal szemben, miszerint az orosz titkosszolgálat által szervezett támadás történt egy dróngyár ellen. Az incidens miatt Tallinn a határ lezárását tervezi, válaszként Oroszország állítólagos destabilizáló tevékenységére. Az interjúkban szó esik arról, hogy ezek a támadások egy szélesebb körű orosz stratégiába illeszkedhetnek, amelynek célja a NATO és az európai szövetségesei közötti egység megingatása.







