Fehéroroszország hivatalosan nukleáris fegyvermentes állam, ám az utóbbi években bekapcsolódott orosz nukleáris gyakorlatokba, korszerű fegyvereket üzemeltet, és bázist biztosít Oroszország nem-stratégiai fegyvereinek. Felmerül a kérdés, hogy Moszkva nukleáris megosztásról szóló megállapodása Minszkkel hogyan alakíthatja át az európai erőegyensúlyt, miközben veszélybe sodorhatja a globális non-proliferációs törekvéseket.
A Szovjetunió felbomlása után Fehéroroszország, Ukrajna és Kazahsztán lemondtak tömegpusztító fegyvereikről, cserébe pénzügyi ösztönzőket és biztonsági ígéreteket kaptak. Harminc évvel később azonban ismét felmerül a nukleáris fegyverek jelenléte a régióban, sőt, műholdfelvételeken is láthatók tárolóhelyek kiépítései, amelyek egy új, veszélyes korszak előszelét vetítik előre.
Szakértők szerint Oroszországnak katonailag nincs stratégiai szüksége Fehéroroszországban tárolt nukleáris fegyverekre, azonban Brüsszelhez közeli hadállások bonyolíthatják a NATO védekezési lehetőségeit. A helyzet tovább feszül az USA és Oroszország kölcsönös atomkísérleti fenyegetései miatt, és egyre több európai ország foglalkozik független nukleáris program indításának gondolatával.
Felmerül a kérdés: hogyan változtatja meg a nemzetközi helyzetet az atomfegyverek újbóli térnyerése? Lehetséges, hogy az atomeszközök újbóli megjelenése korunk legveszélyesebb időszakát vetíti előre a hidegháború óta?
