A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 15 perc

Óriási Sargassum-telepek fenyegetik az Atlanti-óceán partvidékét

Az Atlanti-óceán felszínén kialakult rekorder méretű Sargassum-tengeri hínárövezet ökológiai és emberi hatásai egyre égetőbb kérdéseket vetnek fel.

Űrfelvételek jelentős, több ezer kilométeres biológiai képződményekről árulkodnak az Atlanti-óceán felszínén. Egyre nagyobb mennyiségben jelenik meg a Sargassum nevű barna tengeri hínár, amely egyedülálló életmóddal rendelkezik, hiszen nem rögzül a tengerfenékhez, hanem lebegve terjed el óriási területeken.

A kutatók a Sargasso-tengerben évszázadok óta ismerik ezt a jelenséget, ám az elmúlt 15 év során a barna alga elterjedése váratlan, drámai méreteket öltött. Viselkedése, fejlődése és hatása a globális tápanyagkörforgásra is új kérdéseket vet fel az óceán életének megértésében.

Az állandóan növekvő Sargassum-tömegek ma már Afrika partjaitól egészen a Karib-térségig húzódnak, és mérések szerint folyamatosan nőnek évről évre. A gyors burjánzás mögött részben emberi tevékenység, mint a műtrágyázásból származó tápanyagok és szennyvíz, valamint erdőirtás állhat, melyek mind meghatározó szerepet játszanak a tenger kémiai összetételének megváltozásában.

Bár a lebegő hínár erősíti a tengeri élővilág biodiverzitását és fontos menedéket kínál számos fajnak, a partokra sodródva problémákat okozhat: toxikus anyagokat bocsát ki, csökkenti a víz minőségét és elnyomja az őshonos élőlényeket. Felmerül a kérdés, hogyan tudnánk hosszú távon hasznosítani ezt az óriási szerves tömeget, és hogy a gyors környezeti változások milyen új megoldásokat követelnek meg a jövőben.