Három, a mesterséges intelligencia területén működő óriásvállalat IPO-ját tervezik háromezermilliárd dolláros összértékben: a SpaceX, az OpenAI és az Anthropic. Ezek a cégek 2026 második felében vagy 2027 elején jelenhetnek meg a tőzsdén, miközben a hagyományos nyugdíjalapok, indexalapok és egyéni befektetők pénzére számítanak a likviditás biztosításában az exit során.
Az amerikai tőkepiacon a teljes IPO-állomány az elmúlt évben mindössze 47 milliárd dollárt tett ki, de most egyetlen vállalat is akár 75 milliárdot tervez bevonni. Hosszasan elemzik, hogyan teremtik meg a mesterséges keresletet: például a SpaceX csak 3,3%-nyi részvényt enged forgalomba, ezzel az árfolyamokat extrém magasságba tornázzák, mivel az automatizált befektetési alapok kénytelenek lesznek megvenni ezeket a részvényeket bármilyen áron.
Különösen riasztó a helyzet, mert az indexalapok szabályzata miatt a piacra lépést követő pár héten belül kötelesek jelentős részvénycsomagokat vásárolni az új, óriási kapitalizációjú cégek papírjaiból. Ez a fajta mechanika a belső befektetőket és tulajdonosokat hozza előnybe, míg a kockázatok a kisbefektetők vagy a nyugdíjalapok számláin jelennek meg.
Felkavaró kérdéseket vet fel, mi történik, amikor a kezdeti szűk készlet után megnyílnak a zárolt részvények, illetve milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha a piac hirtelen elárasztja a kibocsátott részvényeket. A videó többek közt bemutatja, mennyire sérülékeny az automatikus befektetési rendszer, és mennyire terheli meg a piacot a túlzott tőkeigény ezeknek a techóriásoknak a gyors tőzsdei bevezetése.
