A SpaceX, az OpenAI és az Anthropic óriási tőzsdei bevezetései jelentős hullámokat keltenek a globális befektetői piacon. Egyes szakértők szerint akár 4 ezermilliárd dollárral is növelhetik az amerikai tőzsde összértékét. Ezeket a gigászi IPO-kat több tényező hajtja: a cégek tőkét akarnak bevonni, a dolgozók és korai befektetők profitálni szeretnének részvényeikből, valamint úgy vélik, most van a legjobb időpont a nyilvános részvényértékesítésre.
Foglalkozni kell azzal a kérdéssel is, miért jelenthetnek ezek a gyors bevezetések különösen nagy kockázatot a nyugdíjalapok, indexkövető alapok és magánbefektetők számára. Az indexkészítők ugyanis rekordgyorsasággal veszik be ezeket a cégeket a legfontosabb részvényindexekbe, így automatikusan óriási mennyiségű tőke áramlik az új részvényekbe akkor is, ha árfolyamuk még nagyon volatilis.
Felvetődik a kérdés, hogy az átlagos befektetők számára valójában mennyire vonzóak vagy kockázatosak ezek az IPO-k. Vizsgálják azokat a történelmi adatokat is, amelyek szerint a nagyméretű, túlértékelt bevezetések három év alatt gyakran alulteljesíthetik a piacot. Szóba kerül az is, hogy ezek a cégek már csak extrém magas értékelés mellett vezethetők be. Vajon mekkora növekedésre van így reális esély, és tényleg új piacformáló trendet jelent-e ez a folyamat?
Izgalmas kérdések merülnek fel: vajon meddig képesek növekedni ezek a cégek ilyen óriási értékelési szint mellett? Hogyan változtatja meg ez a piac működését, és milyen következményei lehetnek annak, ha a tőkebeáramlás helyett lassan a tőkekivonás válik jellemzővé a szektorban?
