Az elmúlt évtizedek során a luxusórák iparában különösen kínos és emlékezetes bakik történtek, amelyek alapjaiban rengették meg a piacot. Az egyik legismertebb eset a Code 11.59 bevezetése, ahol egy ikonikus svájci márka próbált kilépni a megszokott kereteiből, de a vásárlók és a kritikusok hasonlítgatása, sőt, néha gunyoros reakciói miatt az új modell nem aratott osztatlan sikert. Az is felmerült a történetben, hogy a márka miként próbálta ösztönözni, sőt, egyesek szerint rákényszeríteni ügyfeleit, hogy az új modellt válasszák.
Másik meghatározó témaként az Apple Watch Edition szerepel, amely a 17 000 dolláros ára miatt a divat és technológia metszéspontján is zavarba ejtőnek bizonyult. Mi vezetett odáig, hogy az okosóra a luxusóraipar figyelmének középpontjába került, hogyan alakította az Apple a karórák társadalmi szerepét, és léteznek-e valós határai a luxus és divat találkozásának?
Az aukciók világában is meredek történéseket tárgyal a videó: például egy ikonikus Omega Speedmaster hamisítása és a belső manipuláció esete, amely megkérdőjelezi a svájci óragyártók hitelességét. Ez a rész különösen kitér arra, miként tudnak iparági szereplők visszaélni a hiteles történetek és múzeumi gyűjtemények iránti vággyal, illetve milyen anyagi érdekek mozgatják az aukciók világát.
Érdekes színfoltot hoz a Tag Heuer és a Bremont története, ahol kiderül, mennyire nehéz valódi úttörőnek lenni az okosórák piacán, illetve hogyan értelmezik újra a ‘saját fejlesztés’ fogalmát egyes gyártók, gyakran felhasználva külső fejlesztőktől származó szerkezeteket. Ez a rész izgalmas kérdéseket vet fel az iparági átláthatóságról és a fogyasztók megtévesztéséről.
Végezetül a ‘Swiss Made’ címkével kapcsolatos szabályozások és azok kiaknázása kerül a fókuszba: hogyan lehet egy órát svájcinak nevezni, ha a komponensek fele más országokból származik? Mit jelent igazán a svájci minőség ma, amikor a globalizáció és a profitmaximalizálás egészen új értelmet ad a régi tradícióknak?
