Az elmúlt időszakban az AI-technológiai iparágban rendkívüli hullámokat vetett az Anthropic legújabb nagy modelljének, az Opus 4.6-nak a bejelentése. Egy olyan piaci helyzetben jelenik meg, ahol hirtelen több vállalat is jelentős újításokat dob piacra, de most mindenképpen érdemes a figyelmet erre az egy fejlesztésre összpontosítani.
Az Opus 4.6 bevezetése kapcsán külön említést érdemel az egyedülálló, 1 millió tokenes kontextusablak, valamint az ügynöki tervezés fejlesztése. Ezek az újdonságok lehetővé teszik a modell számára, hogy hosszabb távú, komplexebb feladatokban is hatékonyabban működjön, saját hibáit felismerje és kijavítsa, például kódgenerálás során.
A piac reakciója sem maradt el: sokakban döbbenetet keltett, mennyire gyorsan mozdult meg nemcsak az Anthropic, hanem a versenytársai is. Megjelentek új beépülő modulok is a Claude Co-work platformhoz, amelyek hatására jelentős részvényeladások indultak el a technológiai szektorban – főként a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) cégeit célozva.
További izgalmas kérdéseket vet fel a labor mint szolgáltatás (Labor-as-a-Service) és az egymással együttműködő ügynökcsapatok koncepciója: ezek révén a mesterséges intelligencia már nem csupán eszköz, hanem virtuális alkalmazottként is funkcionálhat szervezetekben. Eközben a szemfülesek már a következő modellt, a Claude Sonnet 5-öt várják, amely a hírek szerint minden eddigi teljesítményt meghaladhat, miközben gyorsabb és olcsóbb lehet.
Felvetődik az is, hova fejlődhet ez az egész rendszer: vajon képesek lesznek az AI „seregek” párhuzamosan dolgozni, egyfajta digitális gyárként működve? Milyen lesz a jövő munkahelye, ha az AI nemcsak segédeszköz, hanem munkaerő is lesz?
