A történelem előtti óceánokban a születés folyamata nemcsak csodálatos, hanem különösen veszélyes is: az opthalmoszauruszok például nem raknak tojásokat, hanem kölykeiket élve hozzák világra. Ez az alkalmazkodás felszabadítja a felnőtt egyedeket attól, hogy a partra kelljen vonszolniuk magukat, így fejlődhettek ki elegáns, halra emlékeztető testformáik is.
A kicsik világrajövetele azonban nem mentes a kihívásoktól – az újszülötteknek csak pillanataik vannak arra, hogy a víz felszínére érjenek, és első levegővételükhöz jussanak. Különösen sebezhetőek ebben az időszakban: a tenger tele van ragadozókkal, és még a saját fajtársaik is veszélyt jelenthetnek rájuk.
Az anyák sem élveznek biztonságot: szülés közben mozgásuk és a vízfelszíni levegőkapkodásuk könnyen felkeltheti a közelben portyázó ragadozók, például cápák figyelmét. Ez a létfontosságú, ugyanakkor kritikus pillanat további életveszélyt tartogat mind az anyának, mind az utódainak.
Mindezt a természet egyik legádázabb ragadozója fenyegeti: a Liopleurodon, mely erejével és méretével mindent felülmúl, ami valaha is ezen a bolygón élt. Vajon túléli az anya és kicsinyei ezt a megpróbáltatást?
