1945 októberében J. Robert Oppenheimer megérkezett a Fehér Házba, ahol találkozót kért Harry S. Truman elnöktől. Ez az esemény egy korszakváltás kezdetét jelentette, hiszen Oppenheimer az atombomba kifejlesztése után súlyos erkölcsi és politikai kérdéseket kívánt felvetni az emberiség jövőjével kapcsolatban.
A dokumentumfilm visszatekint a Manhattan-terv megszületésére, amikor a háborús fenyegetések és a náci Németország előretörése által inspirált tudósok egy példátlan fegyver létrehozását vállalták. Megismerjük azokat a döntési pontokat, amelyek oda vezettek, hogy Los Alamos, a Trinity-teszt, Hirosima és Nagaszaki a történelem középpontjába kerültek.
Számos etikai dilemma merül fel: vajon helyes-e egy ilyen pusztító fegyver használata? Megjelennek a laboratórium tudósainak kifogásai, tiltakozásai az atomfegyver további fejlesztése ellen, és szembesülünk azzal is, hogy mennyire eltérőek lehetnek a politikai és tudományos célok.
A film betekintést nyújt abba is, hogyan kezelték a háború utáni hatalmi egyensúlyt, miként változott meg az amerikai hadsereg atompolitikája, és hogyan vált Oppenheimer egy globális etikai vita központi szereplőjévé. Később azt mutatja be, milyen következménye lett Oppenheimer ellenszegülésének az Egyesült Államok fegyverkezési terveivel szemben, beleértve az őt ért politikai támadásokat és biztonsági meghallgatását is.
A történet során számos szempontból feldolgozásra kerül az egyéni felelősség, a tudományos szabadság, a nemzetközi együttműködés lehetősége és az atomhatalmak közötti bizalmatlanság. Milyen lehetőségek lettek volna a technológia feletti globális kontrollra, és mennyiben hallgatták meg a korszak legnagyobb tudósait? Ezek a kérdések végigkísérik a dokumentumfilmet.
