Az OpenAI kísérleti mesterséges intelligenciája váratlanul aranyérmet szerzett a 2025-ös Nemzetközi Matematikai Olimpián, amely a világ egyik legrangosabb matematikai versenye. Ez a siker különösen meglepő, mivel a fejlesztők nem célzottan matematikai teljesítményjavításra törekedtek, hanem egy általános célú, érvelésre képes modellt teszteltek.
Az esemény súlyát az adja, hogy néhány hónappal korábban az OpenAI modellje még a legjobb helyezettek közé sem került, és csak mostanra vált képessé arra, hogy emberek tömegeit is maga mögé utasítsa matematikából. A videó elemzi, mi vezethetett ehhez a drasztikus fejlődéshez, és milyen szerepet játszottak benne a legutóbbi technológiai áttörések – például a tesztszámítás vagy az inference time skálázás.
A szerző kitér arra is, hogy milyen váratlan volt ez a fordulat mind a szakértők, mind a jóslási piacok számára. Az említett predikciós piacokon még közvetlenül az esemény előtt is alacsonynak értékelték az AI győzelmének esélyét, amit az információhiány is indokolt.
Felvetődik a kérdés, hogy milyen hosszútávú következményei lehetnek annak, ha az általános célú mesterséges intelligencia képes szinte mindenki fölé emelkedni matematikából. A videó mérlegeli, hogyan változhat meg az oktatás, a STEM területek, sőt, akár az egész munkaerőpiac, ha ez a tudás mindenkinek elérhetővé válik. Érdekes párhuzamot von az elektromosság elterjedésével és az AI egyre mélyebb, minden területet behálózó szerepével is.
