Az OpenAI egy belső, eddig ki nem adott modellje révén 722 matematikai kéziratot publikált, amelyek közül több komoly, eddig megoldatlan problémákhoz közelít új eredményekkel. Ezek között találunk részmegoldásokat olyan legendás feladványokhoz, mint a Riemann-hipotézis vagy a Birch–Swinnerton-Dyer-sejtés. Ezek a problémák óriási jelentőségűek a matematika alapjai és alkalmazásai, például a kriptográfia szempontjából, és némelyik megoldás milliós díjakat érne.
Az egyik legkiemelkedőbb újdonság, hogy a mesterséges intelligencia mindössze néhány óra alatt képes volt évtizedeknyi emberi munkát előrevinni, ráadásul tizenhét különböző matematikai területen egy időben ért el áttörést, amitől az egész matematikai felfedezésfolyamat ipari méretűvé vált. Ez azt veti fel, vajon hogyan fogja átformálni az AI a tudományos munka természetét, és lesz-e még bárki, aki utánajár, ellenőrzi ezeket az eredményeket, vagy az emberek csak „leellenőrök” lesznek?
A videó bemutatja, hogy ezek az algoritmusok olyan szintre jutottak, ahol már nem szükséges egy-egy terület specialistájának lenniük, miközben egyre gyorsul a fejlődés üteme. Felmerül, hogy az AI által felfedezett matematikai áttörések miként hathatnak vissza a mesterséges intelligencia és más technológiák fejlődésére, akár hardveres fejlesztésekben, akár a gépi tanulás új módszereiben.
Komoly dilemmákat jár körül: hogyan lehet ilyen mennyiségű új tudást hitelesen ellenőrizni, mihez kezdünk, ha egyes területeken az AI megközelíti vagy megelőzi az emberi tudást, hogyan őrizhető meg a matematika mint emberi törekvés? Miközben a jövőt festi le, a matematikai iparosodás példáján keresztül arra figyelmeztet, hogy hasonló forradalom várható a fizikában, biológiában és akár az orvostudományban is.
Ezek a gyors fejlődések kérdéseket vetnek fel az alkalmazhatóság, a hitelesítés, az emberi szerep és a tudományos közösség jövője kapcsán – mindezt úgy, hogy még nem tudni, az új eredmények mekkora hányada lesz valóban helyes.
