Az OpenAI jövőjével kapcsolatban a videó arra hívja fel a figyelmet, hogy sokan még mindig úgy gondolkodnak a cégről, mint régen az Apple-ről: ki tudja a legjobb eszközt kínálni. Ez a nézőpont azonban elavult, különösen 2026 felé közeledve, ahol az AI világában sokkal fontosabb a stratégiai helyezkedés és a vállalati alkalmazások kérdése.
A beszélgetés fő témája a számítási kapacitás szűkössége és ennek hatása az OpenAI termékstratégiájára. Felmerül az is, hogy mennyire dönti el a számítási erőforrások elosztása, hogy kihez jutnak el a legjobb modellek, valamint hogyan alakulnak a szolgáltatások az ingyenes és fizetős felhasználók között.
Kiemelt helyet kap a vállalati piac kérdése: miként vezethet az OpenAI stratégiája ahhoz, hogy a cég meghatározó szereplő marad-e, ha fő fókusza a nagyvállalati alkalmazások irányába tolódik el? Eközben fut a fogyasztói szegmens megszerzéséért vívott verseny a Google Gemini és más riválisok mellett, akik saját ökoszisztémájukban promótálják AI megoldásaikat.
Komoly kérdésként merül fel, hogy a jelenlegi felhasználói szokások mennyire támogatják a vállalati alkalmazkodást, és hogy az emberek képesek-e áttérni a felület megismerésétől a valódi, mélyebb munka automatizálásáig. Miközben a legtöbb felhasználó a csevegést látja a technológiában, vállalati oldalon teljes, kész munkafolyamatokat szeretnének átruházni a rendszerre.
Érdekes stratégiai dilemmára mutat rá a videó az erőforrás-elosztás, monetizáció és növekedési pályák tekintetében, rámutatva, hogy az OpenAI előtt három párhuzamos ‘sakktábla’ áll: a csúcskutatás, a tömegtermék és a vállalati produktivitás piacának egyszerre való megnyerése.
