Egy nosztalgikus hi-fi bolt látogatásával és egy különleges zenei élmény felidézésével indul a történet, ahol a hang szinte körülöleli a hallgatót, és egyedülálló térélményt nyújt. A beszélő ezt az érzést állítja szembe a mai, szokványos hangszóró-elhelyezési gyakorlattal, és felveti a kérdést: vajon mi ment félre a sztereó élmény fejlődésében?
Rövid kitérő következik egy régi Hi-Fi News magazinhirdetésen keresztül, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a hangminőséget alapvetően a hangszórók határozzák meg. Ezt Stig Carlsson svéd mérnök példájával támasztja alá, aki az omnidirekcionális, vagyis minden irányba sugárzó hangszórókat fejlesztette ki, például a Sonab OA5 típussal.
Az elbeszélő saját élményeit is megosztja: többféle hangszórót használ mind munkához, mind élvezethez, de elismeri, hogy egyik sem tökéletes. Az omnidirekcionális hangszórók élményét főképp a „belerétegződő”, az egész szobát betöltő hang miatt tartja értékesnek, még ha a precíz térábrázolás hiányzik is.
Az idő múlásával azonban szembesül a régebbi modellek megkopott hangminőségével, valamint azzal a gondolattal, hogy nincs egyetlen helyes út az otthoni zenehallgatáshoz. A nézők számára is felveti a kérdést: vajon érdemes lenne másfajta rendszerekkel, elrendezésekkel is kísérletezni, hogy új élményeket szerezzünk zenéinkből?
