Mi történik, ha kapsz egy Omega órát teljesen szétszerelt állapotban, egyszerűen egy Ziploc zacskóba csomagolva? A videóban a készítő azt a kihívást vállalja, hogy egy ilyen állapotban érkezett Omega 1020-as szerkezetű órát próbál meg újra összerakni — anélkül, hogy előzetesen pontosan tudná, mely alkatrészek hiányoznak vagy milyen problémákkal kell szembenéznie.
Megtudhatjuk, hogyan lehet azonosítani az ismeretlen vagy keveredett apró alkatrészeket, milyen logika és források segíthetnek egy szokatlan, bonyolult szerkezetű automata Omega mozgásán dolgozni. Olyan érdekességek is előkerülnek, mint a szokatlan csavar- és rugóméretek, illetve a furcsán túltervezett (vagy épp leegyszerűsített) megoldások – miközben a néző betekintést nyer a precíziós órajavítás lépéseibe.
A szerelés során a főbb akadályok, félelmek és váratlan hibák is előkerülnek: például hogyan lehet megmenteni egy hajszálra eltolt rubin csapágyat, újraszegecselni egy elvált fogaskereket, vagy visszaállítani egy túl magasra került zafírkövet. A narrátor osztozik a nézővel a bizonytalanságban, miközben a javításhoz online forrásokat, saját tapasztalatot és más profi órás videóit hívja segítségül.
Felmerülnek tágabb kérdések is a hobbi órajavítás világáról: mennyire lefegyverzően összetett lehet egy-két aprónak tűnő részlet, illetve mikor jelent valódi kihívást az ismeretlen alkatrészekkel és szokatlan mérnöki megoldásokkal való szembesülés. Az is szóba kerül, hogy az órajavítás miért lehet izgalmas alternatíva mindazoknak, akik szeretnek dolgokat szétszedni, vagy imádják megérteni a gépezetek működését.
Több ponton hangsúlyt kap a szerelés élménye mellett a közösségi támogatás szerepe, az önképzés lehetősége, illetve a professzionális kontra amatőr (de lelkes) órásmesterek közti különbség.
