A videó elmélyülten foglalkozik a fizikai okság (kauzalitás) és a szabad akarat vitájával, különösen arra fókuszálva, hogy a fizikában valóban találhatók-e oksági állítások, vagy ezeket csupán mi vetítjük bele a modellekbe. Érdekes példákkal illusztrálja ezt, például a forgó macska mozgásain keresztül vagy éppen a konyhai tárgyak lepottyanásával kapcsolatos helyzeteken át.
Felmerül a kérdés, hogy amikor valakire vagy valamire ok-okozati magyarázatot adunk — legyen szó egy bűntett elkövetéséről vagy egy ablak betöréséről —, vajon valóban a fizikai modellek helyes értelmezését adjuk-e vissza, vagy valójában csak a saját szándékainkból és emberi nyelvhasználatunkból fakadó kategóriákat alkalmazzuk.
Szó esik arról is, hogy a fizikai törvények egyenletei csupán mennyiségek közötti kapcsolatokat írnak le, a ‘hatás’, ‘erő’ vagy ‘befolyás’ fogalmai pedig inkább segítik a hétköznapi gondolkodást, mintsem hogy a tudományos modellek lényegi részei lennének. Különféle filozófiai álláspontok ütköznek egymással, például Nancy Cartwright elképzelései vagy a kvantumfizikai példákon keresztül vetődnek fel további kérdések.
Kitárgyalásra kerül a személyes nyelvhasználat jelentősége, ahol az okság, szándék és felelősség mindennapjaink szerves része, viszont ezek átültethetők-e egyáltalán a fizika leíró világába? A beszélgetés nyitva hagyja azt a kérdést, hogy hogyan lehet, illetve hogy lehet-e egyáltalán az okságot vagy például a szabad akaratot egzaktul modellezni a tudományban.
