A szemüvegbe épített kamerák mindennapi használata egyre több társadalmi és etikai kérdést vet fel. Egy váratlan helyzet a kórházban rávilágított arra, hogy mennyire zavaró lehet mások számára, ha valaki kamerás okosszemüveggel jelenik meg, még akkor is, ha valójában nem készül felvétel.
Az emberek egyre érzékenyebbek a privát szférájukat érintő technológiákra. Külső szemlélőként riasztó lehet, ha mások úgy érzik, figyelik vagy titokban rögzítik őket. A közösségi médiában, például a TikTokon vagy az Instagramon is már számos példa van arra, amikor valakit tudta nélkül filmeznek le munkavégzés vagy szabadidős tevékenység közben, ami akár váratlan online népszerűséghez vezethet. Kérdéses továbbá, hogy a cégek mennyire kezelik etikusan a felvételeket, főleg amikor harmadik felek is hozzáférhetnek kényes videókhoz.
Mindezekre reagálva egyre több gyártó fejleszt kameramentes okosszemüvegeket, és egyes országok – például Norvégia vagy Finnország – időszakosan be is tiltották a kamerás modellek viselését az adatvédelmi aggályok miatt. Eközben kreatív kezdeményezések születnek, mint például az „Exposed” című thrillersorozat, amely a rögzítésekkel terhelt társadalomban játszódik, és az okosszemüvegek hatásait mutatja be a közéletben, a mindennapokban felmerülő kérdésekkel.
Felmerül a kérdés, hogy a kameramentes modellek mennyire hasznosak a gyakorlatban: értesítések böngészése, beszélgetések transzkripciója vagy akár hangszeres gyakorlás is egyszerűbb velük, miközben a társas interakciók is természetesebbek maradnak. Vajon képesek lesznek ezek a műszaki megoldások hosszú távon helyreállítani a bizalmat és az adatvédelem érzetét?
