Néhány helyen világszerte, például az USA középnyugati részén, szokatlanul magas a Parkinson-kóros esetek száma, ami felveti a kérdést: vajon valóban csak az életkor vagy a genetika okozza-e ezt a betegséget? Kutatók arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy ezen területeken az ipari szennyezés jelentősen hozzájárulhat a megbetegedések növekedéséhez. A levegőminőség, például a finom részecskék, a nitrogén-oxid, a szén-monoxid és az ózon jelenléte komolyan befolyásolhatja a dopamintermelő agysejteket.
A mezőgazdasági vegyszerek, főként a paraquat és a rotenone nevű peszticidek, szintén gyanúba kerültek. Bizonyítékok utalnak arra, hogy ezek a szerek nemcsak a farmereknél, hanem a környéken élőknél is növelhetik a kockázatot. Az érdekes összefüggések mellett azonban néha váratlan tényezők, például a kecskék számának emelkedése is, felbukkannak a kutatásokban.
Nemcsak a mezőgazdasági vagy ipari területeken vannak gócpontok: katonai bázisok, például a Camp Lejeune is érintettek, ahol a vízben talált triklóretilén jelentős Parkinson-kockázatot rejt magában. Kutatások összehasonlították a különböző bázisokon szolgált katonák egészségét hosszú időn keresztül, hogy feltárják a szennyező anyagok hatásait.
Bár egyes országok, például Hollandia, sikeresen visszaszorították a Parkinson-kóros esetek számát a mérgező vegyszerek csökkentésével, nem világos, hogy ez mindenhol és mindig működő megoldás-e. A téma alapvető kérdéseket vet fel az ipari, mezőgazdasági és hétköznapi vegyi szennyeződések egészségügyi következményeivel kapcsolatban.
