Ebben az elemzésben egy sokakat érintő, nagy visszhangot kiváltó számítástechnikai botrány részletei kerülnek bemutatásra. A középpontban egy bírósági per áll, amelyet a NZXT és partnere, a Fragile cégek ellen indítottak a számítógép-bérleti program miatt. Ezen konstrukció során olyan ügyfeleket céloztak meg, akik nem engedhették meg maguknak a számítógép megvásárlását, ugyanakkor a reklámok alapján azt hihették, hogy a bérlés végén az eszköz az övék lehet.
Felmerülnek etikai kérdések a fogyasztók félrevezetése miatt, például a műszaki specifikációk cseréje és a bérleti szerződések félreérthető kommunikációja. Különösen problémás, hogy a programot gyermekeknek is hirdették azzal a reménnyel, hogy például egy Fortnite-verseny megnyerése kifizetheti a gépet.
A pénzügyi szempontok is jelentős szerepet kapnak, mivel az ügyvéd szerint a bérleti díjak sokszor rosszabbak, mint egy kedvezőtlen hitel. A perhez kapcsolódóan előkerül a RICO törvény (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act), amely komoly szankciókat helyez kilátásba szervezett csalás esetén, akár polgári, akár büntetőjogi szinten.
A rendezés jelenlegi szakaszában szó esik adósságok elengedéséről, a bérlésekből tulajdonhoz jutó ügyfelekről, valamint készpénzes kifizetés lehetőségéről. Érdekes kérdés még, hogy a per eredményeként változik-e érdemben az egész iparág hozzáállása a hardvereszközök bérléséhez, illetve mennyire védettek a hasonló helyzetek ellen a fogyasztók.
