Az univerzum első csillagainak keresése évtizedek óta foglalkoztatja a csillagászokat. Ezek a rejtélyes objektumok, amelyeket a szakma „populáció III” csillagoknak nevez, a feltételezések szerint közvetlenül az ősrobbanás utáni ősi gázból alakultak ki, és eddig kizárólag elméleti modellek alapján lehetett feltételezni a létezésüket.
Az utóbbi időben azonban egy GNZ11 nevű, nagyon távoli galaxis tanulmányozása során sikerült olyan nyomokat találni, amelyek lehetővé teszik, hogy közelebb kerüljünk az elfeledett csillagok titkához. Különösen érdekes a galaxis környezetében észlelt, úgynevezett „HE” régió, ahol extrém forró gázok figyelhetők meg, fémek jelenléte nélkül, ami a feltételezések szerint éppen ezekre a primitív csillagokra utalhat.
Egyes kutatások során erős hélium-2 emissziós vonalakat és ionizált hidrogénnel kapcsolatos sajátos jelenségeket találtak, amelyek csak rendkívül magas hőmérsékletű, fémmentes objektumoktól származhatnak. Ez az új felfedezés komoly bizonyíték lehet arra, hogy végre megpillanthattuk az univerzum legrégebbi csillagainak csoportját.
A szakértők emellett azt is vizsgálják, hogy vajon ezek az objektumok valóban csillaghalmazokat alkotnak-e, vagy inkább valamiféle más, extrém asztrofizikai jelenségekről van szó, mint például fekete lyukakról vagy különleges csillagcsoportokról. Mindeközben felmerül a kérdés: hogyan formálódott ilyen gyorsan az univerzum, és miért nem lelhetők fel ezeknek a csillagoknak a maradványai a Tejútrendszerünkben?
