Bolygónk, valamint a Naprendszer eredetének nyomait őrzik a rejtélyes aszteroidák, üstökösök és egyéb kozmikus törmelékek. Ezeknek az objektumoknak az eredete több mint 4,5 milliárd évre nyúlik vissza, és fontos szerepet játszottak a bolygók kialakulásában, esetleg az élet keletkezéséhez szükséges összetevőket is hordozhatták.
Különböző típusú aszteroidákat és kisbolygókat ismerünk, köztük méretes, bolygószerű objektumokat, de egészen apró, porszemnyi meteoroidokat is találhatunk. Némelyek a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben keringenek, míg mások – a földközeli objektumok – sokkal közelebb járnak a Földhöz, néha veszélyt is jelentve bolygónkra.
Az elmúlt évtizedekben számos űrszonda – köztük a Galileo, a NEAR Shoemaker, a Deep Space 1, a Stardust, a Hayabusa, a Rosetta és a Dawn – tanulmányozta ezeket az égitesteket; közülük többen mintákat is visszahoztak, vagy vizsgálatokat végeztek üstökösök magján. Kutatásuk célja többek között annak feltárása, hogy ezek az objektumok milyen anyagokból épültek fel, hordoznak-e organikus vegyületeket, és milyen szerepük volt bolygónk létrejöttében vagy az élet kialakulásában.
A felvételeket és méréseket számos módszerrel, többek között radarral, spektroszkópiával és mintavétellel végzik. Izgalmas kérdések merülnek fel: vajon milyen veszélyeket rejtenek a földközeli aszteroidák, elegendőek-e jelenlegi eszközeink a fenyegetés elhárítására, és mennyi mindent tudunk meg néhány gramm régi üstököspor vagy aszteroidaanyag laboratóriumi vizsgálatából?
