A mesterséges intelligenciába (AI) történő befektetés napjaink egyik legforróbb témája, különösen olyan nagyvállalatok szempontjából, mint az Nvidia és a Meta. A beszélgetés során felmerül, mennyire éri meg a vezérigazgatók nyilvánosság felé történő intenzív jelenléte, például Jensen Huang (Nvidia), aki nemcsak a médiában, de politikai vezetőkkel és elemzők előtt is aktív szerepet tölt be.
Érdekes kérdés, hogy mennyire érdemes a kínai piacra fókuszálni, különösen, ha az adott vállalatot részben kizárják onnan. Vajon a lobbytevékenység eredményes lehet, visszaszerezhető-e valaha a kínai piacból származó bevétel, vagy érdemesebb inkább új irányokat keresni?
A Meta példáján keresztül felmerül a technológiai befektetések diverzifikációjának kérdése is; a cég éveken át erősen koncentrált a metaverzumra, most viszont visszafogja az ezen a területen való kiadásait, és egyre inkább az AI-ra összpontosít. Az analógia az Amazon korábbi stratégiáival is felmerül: vajon a sokszor kockázatosnak tűnő folyamatos beruházás végül meghozhatja-e a várt piaci előnyt?
A beszélgetés kitér az AI terjedésével kapcsolatos kihívásokra is: az energiaigény drasztikus növekedésére, a hűtéssel kapcsolatos erőforrások szükségességére, illetve arra, hogy az energiaellátás korlátai hosszabb távon meghatározhatják az ágazat fejlődését. Felmerül, hol találhatók a legígéretesebb új növekedési területek, legyen szó félvezetőkről, szoftverekről vagy az energiaszektorról.
