Kiemelt hírként jelenik meg az Nvidia és a Groq közötti gigászi, 20 milliárd dolláros technológiai licencszerződés, amely az AI-chipek világában példa nélküli. Az ügylet formális megszövegezése is érdekes: a felek nem beszélnek klasszikus felvásárlásról, hanem nem kizárólagos licencelésről és kulcsemberek átvételéről, csökkentve ezzel a versenyjogi vizsgálatok esélyét.
A háttér bemutatja az AI-chipek piacának főszereplőit, különösen, hogy a Groq LPUs (Language Processing Unit) technológiája tízszer gyorsabb a jelenlegi GPU-alapú megoldásoknál, miközben töredék energiát fogyaszt. Szó esik Jonathan Ross szerepéről is, aki korábban a Google-nál dolgozott és segített kidolgozni a TPU-t, ami a Google AI versenyképességének kulcsa lett, sőt a Gemini 3 modellt teljesen ezen futtatták.
Elemzésre kerülnek azok a modern technológiai „játékkönyvek”, amelyekkel a nagyvállalatok licencelési szerződésekkel kerülhetik el az antitröszti vizsgálatokat: példák között szerepel a Google és a Windinsurf, illetve a Microsoft és az Inflection AI kapcsolata. Mindez komoly kérdéseket vet fel a startup dolgozók, különösen a korai alkalmazottak részvényopcióinak sorsáról és a tényleges versenykorlátozásról a szektorban.
Továbbá szó esik az AI-modellek robbanásszerű fejlődéséről, például a Liquid AI LFM2 2.6B open-source modelljéről, amely már mobiltelefonon is fut, vagy az OpenAI ChatGPT egyedi személyre szabási és reklámmegoldásairól. Felbukkan a YouTube Playables Builder új AI-játékfejlesztő platformja is, valamint említésre kerülnek a kreatívipar AI-etikájáról szóló viták és a mesterséges intelligenciával fejlesztett játékok tiltása a díjátadókon.
Egy rövid kiruccanás során áttekintjük a kínai Alibaba új kép- és hanggeneráló fejlesztéseit, illetve egy váratlan sztorit a San Francisco-i áramszünetről és a városban működő önvezető autókról. Mindezen fejlemények azt a kérdést vetik fel, van-e még esélye bármely AI-startupnak önálló életben maradni, vagy mindenkit beszippantanak a technológiai óriások kreatív felvásárlási stratégiái?
