Az elemzés során számos aktuális kérdést járnak körül a grafikus kártyák piacáról: vajon az Nvidia valóban feladta-e a belépő szintű GPU-kért folytatott harcot, vagy tudatos stratégiáról van szó? Az egyik központi probléma a vásárlók által jogosan kritizált 8 GB-os VRAM mennyiség, amely sokak szerint már nem elegendő a modern játékélményhez, ennek ellenére a gyártók mégis továbbra is ezt kínálják belépő- és középkategóriában.
Megvitatják az árképzési tendenciákat is, amelyek komoly frusztrációt okoznak a vásárlóknak, mivel bár néhol már kaphatók kártyák az ajánlott fogyasztói árhoz (MSRP) közeli áron, sok régióban továbbra is jelentős túlárazás tapasztalható, és hiány van a kívánatos modellekből. Kiemelik, hogy a gyártók profitmaximalizálásra törekednek, miközben a felhasználói igényeket figyelmen kívül hagyják.
Szó esik a VRAM-konfigurációk ésszerűsítéséről is – felmerül, hogy a 8, a 16 vagy akár nagyobb memóriakapacitás a megfelelő egy adott ár- és teljesítményszegmensben. Áttekintik, érdemes-e köztes lépéseket tenni (pl. 12/18 GB vagy 16/24 GB opciók), és hogyan hat ez a jövőállóságra.
Végül a tech-média függetlenségi kérdéseit és a gyártók „fekete lyuk” taktikáit is érintik: hogyan lehetséges, hogy a gyengébb VRAM-mal szerelt modellekből alig készülnek független tesztek, és az Nvidia hogyan igyekszik ezzel elkerülni a negatív visszhangot? Felvetik azt is, milyen hatással lehet a piacra az új vámok, és milyen irányt vehet a független tesztelés jövője.
