Az interjúban az iráni külügyminiszter-helyettes részletesen beszél az elmúlt napok agressziójáról, amelyet Irán szerint Izrael követett el országuk ellen, lakóövezeteket, mentőegységeket és katonai létesítményeket támadva. Az események hátterében feszült atomalku-tárgyalások és újabb fegyveres konfliktusok állnak, miközben a nemzetközi jog, az IAEA szabályai és a diplomácia szerepe is középpontba kerül.
Felmerül, hogy az izraeli támadások célja a nukleáris program lassítása vagy teljes megsemmisítése lehet, valamint hogy ezek provokálják-e az amerikai katonai beavatkozást. Szóba kerülnek a háborús tapasztalatok az 1980-as évekből, valamint az iráni társadalmi kohézió kérdése is, különösen akkor, ha az országot külső agresszió éri.
Amerikai ultimátumokról, tárgyalási kudarcokról, valamint a Trump-adminisztráció és európai szereplők hozzáállásáról is szó esik. Felszínre kerül az a dilemma, hogy az iráni urándúsítás békés célokat szolgál-e, vagy potenciális katonai fenyegetést jelenthet. Az interjú rámutat a kölcsönös bizalmatlanságra, és arra a bizonytalanságra, hogy a közel-keleti helyzet mennyiben vezethet akár rezsimváltáshoz, akár újabb regionális konfliktushoz.
