Az amerikai kormányzati leállás hatásai egyre szélesebb körben érzékelhetők, legyen szó a repülőtereken tapasztalható káoszról, az otthonvásárló családok elakadt ügyeiről vagy akár a közoktatásban kialakult zavarokról. A légiközlekedésben dolgozók bér nélkül végzik munkájukat, miközben a repülésbiztonsági személyzetből országosan jelentős hiány alakult ki, ami további késéseket és járattörléseket okozhat.
A szövetségi támogatásra szoruló infrastrukturális fejlesztések is megrekedtek, így leállhatnak út- és metróépítési projektek is. Eközben a lakosság jelentős része, például a legrászorultabb családok és gyermekek, most veszélybe került, hiszen a lakhatási és élelmiszersegély-programok forrásai gyorsan apadnak. Óvodai programokat és bírósági ügyeket is érint a finanszírozás megszűnése: sok intézmény már most forrás nélkül működik vagy zárt be, és bíróságok is bezárásra kényszerülhetnek.
A leállás mélyebb, kevésbé látható következménye, hogy a nukleáris fegyverarzenált felügyelő Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságnál is nagyszabású leállások történtek. Több mint ezer embert küldtek kényszerszabadságra, ami szakértők szerint növeli az esetleges balesetek és hibák kockázatát egy ilyen érzékeny és összetett rendszerben. A tapasztalt munkatársak elvesztése hosszú távú hatásokkal járhat a biztonság szempontjából.
Felmerül a kérdés, mennyire jelent valós veszélyt a dolgozók létszámának csökkenése az ország nukleáris védelmére nézve. Továbbá megvizsgálják, hogy a most tapasztalható szervezeti zavar, alacsony morál és az értékes szakemberek távozása vajon milyen problémákat szülhet egy olyan területen, ahol minden hiba beláthatatlan következményekkel járhat.
Nemzetközi vonatkozások is terítékre kerülnek: a beszélgetés során szó esik egy újabb atomanyag-csempészési esetről, amely Kínához köthető gyanúsítottakat és georgiai helyszínt érint. A háttér ismeretében kérdés, pontosan milyen veszélyt jelenthet egy ilyen ügy, és milyen válaszokat adhat rá a nemzetközi biztonságpolitika.
