Izgalmas fordulatokat hozott Norvégia 2025-ös választása, amelyet sokan a második világháború óta eltelt időszak egyik legmeghatározóbb parlamenti választásának neveztek. A baloldali Munkáspárt végül a szavazatok 28%-ával az élen végzett, rendkívül szoros versenyben a jobb- és baloldali blokkok között.
A háttér megértéséhez vissza kell tekinteni a 2021-es választásra és az azóta történt belpolitikai feszültségekre, kormánykoalíciók bomlására, valamint az energia- és olajpolitikát övező vitákra. Mindez jelentős hullámzást eredményezett a pártok támogatottságában, főként az energiaexport kapcsán felmerülő lakossági aggodalmak és a jövedelmi különbségek mentén húzódó megosztottság miatt.
Különös figyelmet kapott a Progresszív Párt előretörése, amely kampányában adócsökkentést, az olaj- és gázszektor további erősítését, valamint szigorúbb bevándorláspolitikát helyezett kilátásba. Emellett vita tárgyát képezte Norvégia jóléti adórendszere, különösen a vagyonadó és annak következményei, például, hogy több gazdag norvég és befektető országhatáron kívülre távozott.
Az ország parlamenti rendszere továbbra is két fő politikai blokkra – a baloldali „piros” és a jobboldali „kék” szövetségre – oszlik, amelyek közötti egyensúly törékeny. Az új kormánykoalíció formálása és a szoros eredmények mentén kialakuló együttműködési kényszerek új kihívásokat állítanak a politikai vezetők elé. Ezek között szerepelnek még a norvég szuverén alap kezelése, az energiaexport hatásai és a sajátos városi–vidéki szavazási mintázatok is.
