Az 1960-as években a csillagászokat megdöbbentő jelek ijesztették meg: úgy tűnt, hogy a Nap energiaforrása gyengülhet. Felmerültek kérdések a magban végbemenő nukleáris reakciókkal kapcsolatban, és hogy ez milyen hatással lehet a Földön tapasztalható fényre és hőre.
A Nap belső magjának vizsgálata különösen nehéz, hiszen a felszínről érkező fény információja évezredekkel ezelőtti eseményeket tükröz. Ahhoz, hogy az aktuális állapotot megértsék, a kutatók a neutrínók, ezek a rejtélyes, szinte minden anyagon akadálytalanul áthaladó részecskék vizsgálatához fordultak. Ezek a neutrínók hihetetlen mennyiségben keletkeznek a Nap magjában, de rendkívül nehéz őket érzékelni.
Az első földi neutrínó-detektorok csak a vártnál jóval kevesebb neutrínót észleltek, ami komoly fejtörést okozott a tudósoknak. Vajon rossz a fizikánk, vagy valahol máshol keresendő a magyarázat? További kutatásokból kiderült, hogy a neutrínók különböző „ízűek”, vagyis útközben képesek átalakulni, ami újabb kérdéseket vetett fel a részecskék tulajdonságaival — például a tömegükkel — kapcsolatban.
A neutrínók tömegének felfedezése alapjaiban változtatta meg az univerzumról alkotott elképzeléseinket, mivel így már lehetséges, hogy ezek a parányi részecskék még a gravitációra is hatással vannak, sőt, kozmikus jelentőségük is lehet a világegyetem működésében.
