A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 30 perc

Neovenator és a Wessex ragadozók titkai: Az Isle of Wight ősrégi világa

Az Isle of Wight rejtett múltja új fényt vet a brit dinoszauruszokra, különösen Anglia egykori csúcsragadozójára, a Neovenatorra. A film bemutatja a földtani leletek izgalmas világát, és izgalmas kérdéseket vet fel az egykori ragadozók ökológiájáról.

Anglia ma szelíd vadvilágáról ismert, de ha visszatekintünk a földtörténeti középkorba, kiderül, hogy a mai szigetvilág egykor félelmetes ragadozók otthona volt. Több mint 120 millió éve, a mai Isle of Wight vidékén, veszélyes húsevő dinoszauruszok éltek, köztük spinózauruszok, korai tyrannoszauruszok és az impozáns Neovenator.

Ez az állat, amely az alloszauruszok hosszú vonalához tartozik, a korai kréta időszak egyik csúcsragadozója lehetett. Neovenator „új vadász” jelentésű neve is utal arra, hogy felfedezése teljesen új képet adott az akkori élővilágról. A videó részletesen bemutatja, miként bukkantak rá először a maradványaira a sziget délvidéki partvonalain, és hogyan segített mindez megismerni az ősi brit ökoszisztéma ragadozóit.

Az Isle of Wight gazdag őskövületi lelőhelyei révén nemcsak Neovenator, hanem spinózauruszok és más ragadozók is napvilágra kerültek. A formációk vizsgálatával a tudósok különleges bepillantást nyernek abba, hogyan alkalmazkodtak ezek a dinoszauruszok eltérő táplálkozási stratégiákhoz, elkerülve a közvetlen versengést egymással.

A film kiemelten foglalkozik a Neovenator felfedezésének paleontológiai jelentőségével, az állat csontjainak különleges szerkezetével és a sziget gazdag geológiai múltjával. Izgalmas kérdésekkel tárgyalja, hogyan változtak a ragadozó dinoszauruszok szerepkörei a krétakorszak során, valamint, hogy a Neovenator arcfelépítése milyen új magyarázatokat kínál a húsevő dinoszauruszok viselkedésére vagy táplálkozására nézve.

A helyi geológusok, paleontológusok – köztük Megan Jacobs – bemutatják a sziget hosszú földtani történetét, és arról is szó esik, hogyan segíthetik az érdeklődő látogatók saját leleteik alapján az őslénytan tudományát. Emellett szó esik a folyamatos felfedezések izgalmáról, új spinózaurusz fajokról, geológiai sajátosságokról, illetve a helyi történeti kutatások fejlődéséről is.