Az elmúlt negyed évszázad világtérképét meghatározó változásokat az összetett politikai, katonai és diplomáciai események mozgatják. Az országok közötti határviták, belső konfliktusok, névváltoztatások és zászlócserék formálták a glóbusz jól ismert, de folyamatosan átalakuló kontúrjait.
Meglepő gyorsasággal jelentek meg új országok, miközben más államok széttöredeztek vagy épp újraegyesültek. Éles ellentétek, népszavazások és nemzetközi nyomás hatására születtek meg olyan döntések, amelyek évtizedes konfliktusokat zártak le – vagy éppen kiszélesítettek. A Balkán, a Kaukázus, az arab világ és Afrika mind példákat szolgáltatnak arra, hogyan húzhatók újabb határok politikai és etnikai megfontolások alapján, de gyakran gazdasági érdekek vagy környezetvédelmi szempontok is közrejátszottak az államhatárok újradefiniálásában.
A nemzeti szimbólumok, például zászlók és fővárosok változása is többször jelezte az identitás, a függetlenség vagy az állami modernizáció iránti igényt. Máskor évtizedekig húzódó konfliktusok, kisebb és nagyobb háborúk, valamint ENSZ-határozatok szolgáltak közvetlen ürügyül a térképek átrajzolásához. Az olyan összetett kérdések, mint a nemzetközi elismerés hiánya, a külpolitikai szövetségek (NATO, EU) bővülése, vagy éppen a szakadár régiók státusza, mind kiemelkedő szerepet kaptak.
A világpolitikai hullámzások mellett a technológiai, gazdasági és társadalmi változások is tették a 21. század első 25 évét kivételesen mozgalmassá. Külön kérdéseket vetnek fel azok az esetek is, amikor kis államok vagy el nem ismert területek kényszerülnek nagyhatalmak között lavírozni, vagy amikor a természetes határokat mesterségesen igazítják ki kompromisszumos megállapodások révén.
Miközben bárki, aki a jelen eseményeiben él, nehezen látta volna előre a mostani állapotokat, visszatekintve világosabbá válik, hogyan formálták a geopolitikai erőviszonyok, forradalmak, háborúk és diplomáciai egyezségek mai világunk térképét – és vajon mi várhat ránk a következő évtizedekben?
