Különleges technikai kihívásként egy negyvenéves PDP-11 számítógépet kapcsolnak össze a modern internet világhálójával. A projekt során megvizsgálják, hogyan lehet egy régi és eredetileg elszigetelt rendszert összhangba hozni a ma elvárt hálózati kapcsolatokkal, miközben autentikus marad a hardveres környezet.
Részletek derülnek ki a régi DEC (Digital Equipment Corporation) gépek sajátos működéséről, szigorú kommunikációs szabályairól, és arról, milyen kihívásokat tartogat az eredeti kártyák emulálása. A bemutatott „Unibone” kártya újszerű megoldásként egy miniatűr Linux számítógéppel hidalja át a generációs szakadékot, úgy téve, mintha eredeti perifériaként viselkedne.
A kísérlet során szó esik a mérnöki alázatról, arról, milyen pontossággal kell egy modern eszköznek illesztenie a régi gép ritmusához és protokolljaihoz, hogy az elfogadja azt. Felmerülnek olyan témák is, mint a letisztultság és egyszerűség jelentősége, illetve hogy mikor érdemes feladni a „trükkös” megoldásokat egyértelműbbek kedvéért.
Végül a történet rámutat arra, mennyire különleges érzés, amikor egy régi technikai eszköz új életre kel a jelenkor infrastruktúráján, és hogy a technológiai fejlődés nem csupán múlt és jövő, hanem egy folyamatos párbeszéd a generációk között.
