Dél-Franciaország egyik mészkőhegyén, a Rhone-völgyben, egy lenyűgöző régészeti lelőhely rejtőzik, amely évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. A montreali barlangban több tízezer régészeti lelet bukkant elő a múlt homályából, világossá téve, hogy itt egykor mind a neandervölgyiek, mind a homo sapiens is megtelepedett.
Kiemelt figyelmet kaptak a barlang különböző rétegeiben talált kovakő eszközök és csontleletek. Ezek közül néhány – például az apró, hegyes nyílhegyek – új nézőpontot adnak az őskori vadászat és fegyverhasználat fejlődésének megértésében. Meglepő módon már 54 ezer évvel ezelőtt is megjelentek olyan fejlett vadászfegyverek, amelyeket eddig csak jóval későbbre datáltak Eurázsiában.
A videó fő témáját az adja, hogy mikor, hogyan és miért tűntek el a neandervölgyi emberek. Felmerül a kérdés, milyen formában találkozott a homo sapiens és a neandervölgyiek – talán mindössze egy év választotta el az utolsó neandervölgyi és az első homo sapiens tűzrakását a barlangban. Ez a párhuzamos jelenlét izgalmas történelmi és genetikai dilemmákat vet fel a kőkorszaki közösségek közös múltjáról és konfliktusmentes vagy épp konfliktusokkal terhelt együttéléséről.
Az elemzések középpontjában egy kivételesen jó állapotban fennmaradt neandervölgyi maradvány, Thorin genetikai és kormeghatározása áll. Az ezekből származó adatok többek között azt a kérdést is felvetik, hogy volt-e izolált, mediterrán neandervölgyi populáció, illetve hogyan befolyásolta az ősi migrációs útvonalak és társadalmi határok kialakulása e korai emberek történetét.
A film ezeken az izgalmas tudományos nyomokon keresztül mutatja be, hogyan írják újra az emberi faj történetét egy barlangban rejtőző múltbéli találkozások nyomán.
