Az elmúlt napokban nyilvánosságra került Natalie Harp és Donald Trump közötti magánlevelezés, amely betekintést nyújt a közöttük fennálló szoros munkakapcsolatba. A levelekben Harp nagyfokú lojalitásáról és személyes elkötelezettségéről számol be, kifejezve, mennyire fontos számára az elnök, sőt, saját magát is kevésbé érdemesnek tartja Trumpnál.
A riport hangsúlyt fektet arra, mennyire példátlanul közeli Harp és Trump viszonya, valamint arra, hogy a levelek tartalma nemcsak személyes, hanem a Fehér Házban is komoly visszhangot váltott ki. Sokan úgy vélik, Harp nem csupán bizalmas, hanem Trump egyik befolyásos „kapuőre” lett, aki segíti a külvilággal és más vezetőkkel való kapcsolattartást is.
Felvetődik a kérdés, hogy egy ilyen intenzív lojalitás milyen hatással lehet a döntéshozatali folyamatokra, illetve nemzeti biztonsági aggályokat is gerjeszthet. A beszélgetésekben szó esik arról, hogy Harp mennyire lett nélkülözhetetlen az elnök mindennapjaiban, és hogy szerepe miként tér el a hagyományos tanácsadókétól a Fehér Házban.
Megvizsgálják továbbá azt is, hogy a nyilvánosság elé került levelek milyen kommunikációs stratégiákat váltottak ki a Fehér Ház részéről, és hogyan alakult Harp megítélése, miután a hivatalos reakciók valójában csak olajat öntöttek a tűzre. Felmerül az is, hogy a magas szintű odaadás mennyiben áldás vagy éppen probléma a hatalmi struktúrán belül.
