A történet középpontjában egy család áll, amely korai születéssel és a veszteség élményével néz szembe. A szülők visszaemlékeznek első gyermekük elvesztésére, és arra, hogyan készültek fel a következő várandósság kihívásaira, különös tekintettel az egészségügyi kockázatokra és a lelki hullámvasútra.
Izgalmas kérdéseket vet fel az orvosi beavatkozások lehetőségeiről extrém koraszülöttség esetén. A szülők beszámolnak arról, mennyire bizonytalan a jövő egy 21 hetesen világra jött babánál, és milyen gyakorlati lépéseket kellett tenniük a túlélésért.
A babát, Nash-t, illetve az ő „Nash Potato” becenevét, különleges szeretet övezi. Részletesen bemutatják azokat az apró hétköznapi örömöket, amelyek erőt adnak a családtagoknak a sok műtét és nehézség közepette is. Felmerül, hogyan lehet egy ilyen rendkívüli helyzetben megtalálni a hétköznapi boldogságot.
A Guinness-rekordban szereplő koraszülött baba története nemcsak az orvosi határokat feszegeti, hanem a család, az összetartás és a kitartás fontosságát is kiemeli. A film elgondolkodtat a veszteség, remény és újrakezdés témáiról.
