Az égitestnek, amit oly sokáig állandónak hittünk, a felszíne valójában folyamatosan változik. A Nap gigantikus energiaforrásként erőteljes napszéllel és sugárzással bombázza bolygónkat. A mágneses mezők játéka, a napfoltok változása és az ezekhez kapcsolódó viharok érdekes kérdéseket vetnek fel arról, hogyan befolyásolja a Nap a Föld éghajlatát és technológiai rendszereit.
A tudósok egyre mélyebben vizsgálják a Nap és a Föld kapcsolatát. Rendszeresen jelentkező napviharok műholdakat és földi elektromos hálózatokat zavarhatnak meg, miközben a napfolt-ciklus 11 éves változásai történelmi éghajlati eseményekkel mutatnak összefüggést.
A videó bemutatja, hogyan tudják a modern műholdak, például a NASA által indított STEREO, háromdimenziós képet alkotni a Napról, hogy jobban megérthessük a napszél és a mágneses aktivitás hatásait. Feltárja, hogy a napfoltok, bár sötétnek tűnnek, valójában extrém forró régiók, amelyek globális kihatással lehetnek az időjárásra, az UV-sugárzásra és akár az ózonréteg alakulására is.
Történelmi példákon keresztül – például a Kis-Jégkorszak vagy a Maunder-minimum időszakai – felvetődik, hogy a Nap mágneses aktivitásának változása hogyan járulhatott hozzá múltbeli lehűlési, illetve melegedési periódusokhoz. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a kozmikus sugárzás és a felhőképződés, illetve egyes földtörténeti népek eltűnése is kapcsolódhatott ezekhez a ciklikus naptevékenységekhez.
A szakemberek különböző elméleteket ismertetnek: vajon az UV-sugárzás, a napszél, netán a kozmikus sugarak játszanak kulcsszerepet? Új laboratóriumi kísérletek és ősi nyomokat tartalmazó barlangi képződmények analizálása segíthet feltárni a Nap és az éghajlat közötti összetett kapcsolatot – egy olyan rejtélyt, amelynek megfejtése bolygónk jövője szempontjából is létfontosságú lehet.
