A Közel-Keletet korábban az MI fejlődésének következő nagy helyszíneként tartották számon. Amerikai technológiai óriások dollármilliárdokat fektettek be adatközpontokba, és ugyanezen összegű támogatást kaptak olajban gazdag országoktól. Az infrastruktúrafejlesztés gyorsaságához a régió stabilitása, az olcsó energia és az ázsiai piacok közelsége is hozzájárult.
Azonban az amerikai és izraeli légicsapások Irán ellen, valamint Irán válaszcsapásai, amelyek közvetlenül érintették az Amazon Web Services adatközpontjait, teljesen új kockázatokat jelentettek. Ez az első alkalmak egyike, hogy egy nagy felhőszolgáltató fizikai infrastruktúráját katonai támadás éri. A térség destabilizálódása miatt a nagy technológiai cégek hosszú távú tervei is kérdésessé váltak.
A régióban jelenlévő technológiai vállalatok az amerikai kormánnyal is együttműködnek, például Pentagon-felhő szerződések révén. Ezek az adatközpontok egyszerre szolgálják a gazdasági, üzleti, valamint katonai célokat, így egyre inkább stratégiai fontosságú célpontokká válnak a konfliktusokban.
A helyzet nemcsak az infrastrukturális biztonságot, hanem a gazdasági feltételeket is veszélyezteti. Az energiaköltségek hirtelen megemelkedtek az iráni válaszcsapások után, például azáltal, hogy Irán blokkolja a Hormuzi-szorost. Emellett új problémák merültek fel a félvezető-ellátási láncban, különösen olyan anyagok esetében, mint a hélium és a bróm, amelyek alapvetőek a memóriachipek gyártásában.
Befektetői szemmel a legfontosabb kérdés: vajon ezek a kockázatok növelik-e a technológiai óriások költségeit és lassítják-e az építkezéseket, vagy csupán átmeneti akadályokat gördítenek eléjük? Az instabilitás tovább növeli a bizonytalanságot ezekben a nagy volumenű beruházásokban.
