Az amerikai kormányzat előkészületeiről szólnak a hírek, amelyek szerint nagyszabású bevándorlás-ellenes műveletre készülnek Chicagóban. Több szövetségi ügynökség részvétele mellett akár katonai járművek és a Nemzeti Gárda bevetése is szóba került, hasonlóan a korábbi Los Angeles-i akcióhoz.
Felmerül a kérdés, milyen indokok támasztják alá egy ekkora léptékű intézkedés szükségességét, különös tekintettel arra, hogy Illinois állam és Chicago „menedékvárosnak” számít. Politikai feszültségek mutatkoznak a szövetségi és helyi vezetés között, hiszen a kormányzat azzal vádolja a várost, hogy nem működik együtt az ICE-szel, és ezzel akár veszélybe sodorja a közbiztonságot.
További vitás pontokat vet fel a menedékváros-politika határait, illetve annak jogszerűségét érintő bírósági döntések sorozata is, valamint az, hogy mindezek hogyan befolyásolják az érintett közösségek mindennapjait. Szóba kerül a szövetségi támogatások megvonása, a Nemzeti Gárda bevetésének jogi feltételei, illetve a személyes történetek is, például amikor bevándorlókat deportálnak, még akkor is, ha azok már régóta az Egyesült Államokban élnek és dolgoznak.
Morális, jogi és társadalmi kérdések egyaránt felmerülnek: vajon helyes-e mindenkit eltávolítani, akinek jogi státusza vitatott, vagy mérlegelni kellene a közösségért végzett munkájukat? Hol húzódik a határ a közbiztonság és az emberi jogok között, illetve mennyire torzítja a politikai kommunikáció a valós helyzetet?
