Az egyik vidéki stúdió mélyén két szenvedélyes alkotó mesél arról, hogyan fonódik össze munkájuk a természet ritmusával és a helyi közösség értékrendjével. Nem csak formai jegyek alapján közelítenek a bútortervezéshez: alkotásaikban a Naga kultúra történetei és hagyományai kelnek új életre.
A városi környezetből való kiköltözésük nagy fordulatot jelentett számukra, hiszen most már a természet szolgál nem csak inspirációként, hanem közvetlen munkatérként is. Minden egyes darabban a helyben beszerzett faanyag egyedi mintái és textúrái kapnak hangsúlyt.
Különleges figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra: törekednek arra, hogy a helyi erdők erőforrásait felelősen használják fel, és hogy az újrahasznosítás vagy a természetes hibák is értékké váljanak a bútoraikban.
Az egyes bútordarabok – például a Tashi Chair, a Kurakli Wall Art vagy a Millen Lamp – nem csupán dizájnelemek, hanem személyes történeteket, közös utat és a múlt elemeit is őrzik. A stúdió filozófiája szerint a tárgyak őszinték, nyersek és bátor megjelenésűek, éppúgy, ahogy egykor az ősi falusi otthonokban készült, fából készült bútorok voltak.
Milyen viszony lehet a modern dizájn és a hagyományok között? Hogyan válik a törékenységből és a tökéletlenségből érték? Ezek a kérdések is felmerülnek a történet során.
