Myanmar, más néven Burma, ma a világ egyik legösszetettebb geopolitikai helyzetével rendelkező országa. Az országot már négy éve tartó, többoldalú polgárháború sújtja, amelyben számos milícia, ellenálló, hadúr és a katonai rezsim is harcba száll egymás ellen.
A térség etnikai és vallási sokszínűsége, a politikai elnyomás, valamint a buddhista bamar többség és az elnyomott kisebbségek közötti feszültségek több évtizedre visszanyúlnak. Az ország gazdasága az összeomlás szélén áll, és a központi rezsim mindössze az ország területének egyötödét irányítja ténylegesen.
A háború elől milliók menekültek el, miközben a határ menti peremvidékeken szervezett bűnözés, hatalmas online csalásokat működtető bázisok és drogkereskedelem uralkodik. Mindez humanitárius válsághoz és a régió, sőt Ázsia stabilitását is veszélyeztető problémához vezet.
A Kína által épített stratégiai olaj- és gázvezetékek, illetve Myanmar különleges ásványi erőforrásai miatt Peking szerepe meghatározó az országban: egyszerre támogatja a katonai kormányzatot és különböző etnikai fegyveres csoportokat más-más érdekei mentén. Eközben a Nyugat, főként az USA és Európa, nagyrészt elfordult az országtól.
A konfliktusban különösen szomorú fejezet a rohingják üldöztetése, akik közül közel egymillióan ma is hontalanul élnek Banglades menekülttáboraiban. Emellett a videó kitér a nemzetközi igazságszolgáltatás és a média szerepére is Myanmar sorsának alakulásában.
